BME Matematika- és Számítástudományi Doktori Iskola > Gyakran ismételt kérdések


Gyakran ismételt kérdések

(a PhD felvételitől a fokozat megszerzéséig)

 

  1. Mikor van a jelentkezési határidő, miből áll a felvételi, és milyen dokumentumokat kell benyújtani hozzá?

  2. Az állami ösztöndíj mellett lehet-e más bevételi forrást is találni a Phd képzés idejére?

  3. Meddig kell eldöntenem, hogy elfogadom-e az ösztöndíjat, és mi a beiratkozás határideje?

  4. Nagy vonalakban összefoglalva, hogyan zajlik a doktori képzés?

  5. Milyen kurzusokat vehetek fel  a PhD képzés során, hogy tanulmányi krediteket szerezzek, és hol találom ezeknek a kurzusoknak a listáját?

  6. Mikor van a PhD prezentációs nap, és mi a célja?

  7. Hogyan zajlik a komplex vizsga, és milyen tárgyakból kell rá felkészülni?

  8. Mikor lehet elkezdeni szervezni a házi védést, és milyen szabályok vonatkoznak rá?

  9. Milyen anyagokat kell benyújtani a fokozatszerzéshez, és mikor kerül kiírásra a védés?

  10. Hány bíráló van, hány tagból áll a védési bizottság, és hánynak kell jelen lennie a védésen?

  11. Van-e lehetőség felfüggeszteni a doktori tanulmányokat, azaz passzív féléveket beiktatni, és ez hogyan befolyásolja a képzés időtartamát?

 

1.     Mikor van a jelentkezési határidő, miből áll a felvételi, és milyen dokumentumokat kell benyújtani hozzá?

A felvételivel kapcsolatos információk részletesen megtalálhatók a doktori honlapon (Felvételi).  A felvételi anyagok benyújtásának határideje tipikusan május vége, és nagyjából június közepén kerül sor az írásbeli és szóbeli felvételire. Az írásbelin 30 igaz-hamis kérdést kell megválaszolni, amelyek  a jelölt általános matematikai tájékozottságát mérik. A szóbelin a Doktori Iskola Tanácsa elbeszélget a jelölttel a témáról, a kutatási tervekről és az esetleges előzetes eredményekről. A felvételről (vagy elutasításról) tipikusan június végén vagy július elején kap értesítést a jelölt.

2.     Az állami ösztöndíj mellett lehet-e más bevételi forrást is találni a Phd képzés idejére?

Lehet, de nem feltétlenül könnyű. A PhD képzés ideje alatt megengedett munkaviszonyt létesíteni, a témavezető engedélyével,  rész- vagy akár teljes munkaidőben. (Az utóbbi viszont szinte lehetetlenné teszi a tanulmányokat). Lehetséges az is, hogy a témavezető egy futó tudományos pályázatból tud pénzügyi kiegészítést nyújtani az ösztöndíj mellé. Továbbá, a különösen tehetséges, és már az egyetem alatt kutatási eredményeket elért hallgatók jelentkezhetnek a Rényi Intézet „Rényi Doctoral Fellowship” programjára, amelynek célja az anyagi támogatás növelése. Figyeljünk arra, hogy ennek határideje eltérhet a BME jelentkezési határidőtől.

3.     Meddig kell eldöntenem, hogy elfogadom-e az ösztöndíjat, és mi a beiratkozás határideje?

A felvételről szóló értesítést követően célszerű minél hamarabb meghozni a döntést az ösztöndíj elfogadásáról, a végső határidő a félév kezdete. Az őszi félév szeptember 1-én kezdődik, a tavaszi félév február 1-én. A beiratkozás határideje a regisztrációs hét negyedik napja.
 

4.     Nagy vonalakban összefoglalva, hogyan zajlik a doktori képzés?

A doktori képzés folyamatát a Képzési terv, a Működési szabályzat, a Minőségbiztosítás és a Fokozatszerzés minimális követelményei című dokumentumok szabályozzák, amelyek elérhetők a doktori honlapon (Szabályzatok)

Nagy vonalakban összefoglalva: a képzés során tanulmányi, kutatási és oktatási krediteket kell szerezni, és teljesíteni kell az abszolutórium feltételeit.
 

A tanulmányi kreditek kurzusok, olvasókurzusok, nyári iskolák elvégzésével szerezhetők. Más egyetemen elvégzett kurzus is beszámítható a doktori iskola vezetőjének engedélyével.

A kutatási kreditek legfontosabb része a publikációk, amelyeknek minimális követelményeit a fent említett dokumentum tartalmazza. További fontos része a kutatási krediteknek a szemináriumon való részvétel: a 8 félévből legalább 6-ban valamely szemináriumon részt kell venni a témavezető egyetértésével.

Az oktatási kreditek elsősorban heti 2 óra oktatással szerezhetők meg (összesen 6 félév), de az egyik félévben (összesen max 4 kredit értékben) HF javításra, konzultációra, ZH-javításra vagy BME népszerűsítő tevékenységre is járhat kredit.

Az első két év után komplex vizsgát kell tenni, ahol a tanulmányi és kutatási előmenetelről kell számot adni. A komplex vizsgáról részletesebben egy külön kérdésben írunk alább. A PhD képzés tipikus időtartam 4 év, erre az időtartamra jár az ösztöndíj. Ha a fokozatot a negyedik év végére még nem sikerül megszerezni, akkor (ösztöndíj nélkül) még további egy év áll rendelkezésre, de a komplex vizsgától számított 3 tanéven belül le kell adni a végleges disszertációt. A 3 tanév különösen méltánylandó esetben egy évvel meghosszabbítható, erről kérelemre a HBDT dönt.

Abszolutórium: legalább 240 kredit teljesítése, ezen belül figyelni kell arra, hogy a mintatantervben előírt módon legyen elegendő kredit a különböző kategóriában:

Tananyag: 25 - 40 kredit

Oktatás: 20 - 32 kredit

Kutatás 1 (konzultáció): 80 - 128 kredit

Kutatás 2 (publikáció): 40 - 80 kredit

Kutatás 3 (disszertáció): 0 - 8 kredit

5.     Milyen kurzusokat vehetek fel  a PhD képzés során, hogy tanulmányi krediteket szerezzek, és hol találom ezeknek a kurzusoknak a listáját?

A neptunban kell tájékozódni az aktuálisan meghirdetett kurzusok felől. A doktori képzéshez tartozó kurzusok a Tantárgyak (Matematika PhD 2016) című mintatantervben vannak összegyűjtve a Neptunban. Felvehetők MSc tárgyak (ha az egyetem alatt a hallgató azt még nem végezte el), vagy akár BSc tárgyak is a specializációk kínálatából.  Lehetőség van arra, hogy (összesen maximum 12 kredit értékben) a témavezető vagy más oktató olvasókurzust  hirdessen meg. Ezen kívül más egyetemeken (pl ELTE) elvégzett kurzusok is beszámíthatók a DIT engedélyével, aki ebben az esetben a kreditek értékét is meghatározza.

6.     Mikor van a PhD prezentációs nap, és mi a célja?

A PhD prezentációs nap a képzés első éve után, szeptember közepén szokott lenni (tipikusan az egyetemi Sportnapon, mivel akkor a tanórák úgyis elmaradnak). A prezentációs napon minden PhD hallgató bemutatja, hogy kutatásai során az első évben milyen előrelépéseket ért el. Ennek célja, hogy a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) értékelje az előrehaladást. Tipikusan egy benyújtott cikk már jó haladásnak minősül, de hangsúlyozzuk, hogy ezen a Prezentációs napon még nem lehet megbukni. Legfeljebb a DIT figyelmezteti a hallgatót, ha úgy látja, hogy a kutatások nem a megfelelő ütemben haladnak.

7.     Hogyan zajlik a komplex vizsga, és milyen tárgyakból kell rá felkészülni?

A komplex vizsgának két része van: a tanulmányi és a kutatási rész. A tanulmányi részhez a vizsga előtt pár hónappal a DIT kijelöli a vizsgatárgyakat (a témavezetőkkel konzultálva). Példaként megadunk egy lehetséges választást:

Analízis: Mátrixanalízis, Funkcionálanalízis
Sztochasztika: A valószínűségszámítás alapjai, Információelmélet

A bizottságot is a DIT jelöli ki, és a tárgyak pontos tematikáját mindig a bizottsági tagok jelölik ki a hallgatók számára. Érdemes a bizottsági tagokkal felvenni a kapcsolatot, és egyeztetni mielőbb a pontos tematikát.

A komplex vizsga kutatási részén a doktorandusz beszámol az első két évben elért kutatási eredményekről és esetleges publikációkról. Tipikusan legalább egy benyújtott publikációig el kell jutni a komplex vizsga idejére. Máskülönben a kutatások előrehaladását nehéz elfogadhatónak tekinteni.

 A tanulmányi és a kutatási részt a bizottság külön értékeli, és mindkettőből megfelelt minősítés szükséges a sikeres vizsgához. A nem megfelelt minősítést kapott vizsgarész ugyanazon vizsgaidőszakon belül egyszer ismételhető (tipikusan a komplex vizsgára a második év júliusában kerül sor, az ismétlést pedig valamikor augusztus  31. előtt kell megtartani). 

Sikertelen komplex vizsga esetén a PhD tanulmányok nem folytathatók.

8.     Mikor lehet elkezdeni szervezni a házi védést, és milyen szabályok vonatkoznak rá?

A házi védést csak a BME belső szabályzata írja elő (tehát az országos doktori képzési tervnek nem része), és ennek megfelelően a házi védésre vonatkozó  szabályok is kevésbé formálisak, mint az igazi védésre vonatkozóak. Tipikusan a témavezető egyeztet a Doktori Iskola vezetőjével arról, hogy a publikációk mennyisége és minősége várhatóan elegendő-e a disszertáció benyújtásához. Ha igen, akkor a házi védést meg lehet szervezni. A házi védésre két házi bírálót kell felkérni, akik a dolgozatot átnézik, értékelik és eseteges javításokra tesznek javaslatot. A két bírálót akár a témavezető is felkérheti, de célszerű a DI vezetőjét legalább informálni. A két bíráló bárki lehet (nincsenek összeférhetetlenségi szabályok), de célszerű olyanokat választani, akik később akár a hivatalos bírálói szerepet is vállalják. (A hivatalos bírálókat később a HBDT jelöli ki, tehát nincs arra garancia, hogy ugyanazok lesznek, mint a házi bírálók, mégis a gyakorlatban gyakran van egyezés legalább az egyik bíráló személyében, néha mindkettőben.) A házi védés levezető elnöke akár tanszéki dolgozó is lehet (egyetemi tanár vagy docens), megint nincsenek összeférhetetlenségi szabályok. A titkár (aki a jegyzőkönyvet vezeti) tipikusan egy tanszéki adjunktus vagy tanársegéd. A házi védés végén a házi bírálóknak nyilatkozniuk kell, hogy védésre alkalmasnak látják-e a disszertációt (esetleges módosítások elvégzése után), valamint a jelenlévőknek nyíltan kell szavazni ugyanerről. A jegyzőkönyvet később a fokozatszerzésre benyújtott anyagok között csatolni kell.

9.     Milyen anyagokat kell benyújtani a fokozatszerzéshez, és mikor kerül kiírásra a védés?

A benyújtandó anyagok teljes listáját a doktori honlap tartalmazza (Doktori eljárás).  Az anyagokat elektronikusan és papíron is be kell nyújtani. Célszerű az anyagok benyújtása előtt még egyszer konzultálni a DI vezetőjével, hogy a publikációs listát elegendőnek találja-e a védés kiírásához. (Erről a HBDT szavazni fog, de a DI vezetője előzetesen informális véleményt tud formálni. Ez például szükséges lehet akkor, ha a házi védés úgy zajlott le, hogy egyes publikációk még elbírálás alatt voltak.) Ha minden anyag hiánytalanul megvan, akkor a HBDT szavaz arról, hogy a védést ki lehet-e írni, és ha igen, akkor bizottságot és hivatalos bírálókat jelölnek ki. A bírálók tipikusan 3 hónap alatt készítik el a bírálatot.  A beérkezett bírálatok után lehet a védésre időpontot egyeztetni a kijelölt bizottsággal és a bírálókkal (ezt tipikusan maga a jelölt végzi).

10.  Hány bíráló van, hány tagból áll a védési bizottság, és hánynak kell jelen lennie a védésen?

Két bíráló van, és fontos, hogy közülük legalább az egyiknek jelen kell lennie a védésen. A bizottsági tagok száma legalább három, de tipikusan a bizottság négy tagból szokott állni: egy elnök, egy titkár, és két tag. Az elnök részvétele a védésen kötelező. Valamint a védésen bírálókból és a bizottsági tagokból összesen legalább ötnek jelen kell lennie.

 11. Van-e lehetőség felfüggeszteni a doktori tanulmányokat, azaz passzív féléveket beiktatni, és ez hogyan befolyásolja a képzés időtartamát?

Van lehetőség passzív féléveket beiktatni. A komplex vizsga előtti két évben és a komplex vizsga utáni két évben is 2-2 passzív félévet lehet igénybe venni. A félév passziválásáról értesíteni kell a témavezetőt és a doktori iskola adminisztrációját és a Neptunban be kell jelentkezni passzív félévre. A passzív félévek során természetesen nem kap ösztöndíjat a doktorandusz.
Arra kell figyelni, hogy a komplex vizsga után igénybe vett passzív félévek nem növelik meg a disszertáció leadására rendelkezésre álló időt.

 

Utolsó módosítás: 2023.01.09.